A lány engedett öleléséből én pedig kitűnő alkalmat láttam a 'menekülésre', az agyam azt súgta egyedül könnyebb. Meglepetten nézett rám mikor felpattantam és elmentem onnan, úgy éreztem magyarázattal tartozom neki.
-Én csak...- csuklott el a hangom. -Reggel találkozunk.- erőltettem magamra egy hazug mosolyt.
Halványan bólintott, én pedig ezt követően beléptem a szobámba és bedőltem az ágyamba. Még csak nem is fürödtem, de igazából álmos sem voltam. Egy ideig üldögéltem az ágyamban, majd rápillantottam az asztalon pihenő még befejezetlen könyvre. Viharozni kezdtek a gondolatok a fejemben. A kiadó egy hónap múlva várja a teljes irományt, ha nem készül el esélyem sem lesz arra hogy kiadják. Így hát ha törik ha szakad nekem ezt meg kell írjam, bármilyen nyomorúságosnak is vélem az életem. -Maya te ribanc! nem depizhetsz be egy ilyen miatt!- szólt a belső énem és igaza is volt.
Odasétáltam az asztalhoz, átlapoztam az eddigi írásaimat amik egészen jóknak tűntek, de több inspirációra volt szükségem. Valami különlegesre, érezni akartam egy kis friss levegőt, látni valami szokatlant. Mind ez elindított egy furcsa gondolat menetet bennem, egészen pontosan arra szántam el magam hogy az éjszaka közepén elmegyek kocsikázni, megnézem a csillagokat és talán ihletet merítek. Ehez meg kellett várnom még az egész lakás elcsendesedik, Mona elalszik, és mire hazaérek ő semmiről sem fog tudni, nem akartam hogy sejtsen bármit is, így győződhetek meg arról melyik oldalt is képviseli.
Pár óra múlva úgy véltem, itt az idő elhagyni a házat és felfedezni valami újat. Felkaptam egy hátizsákot beledobtam a könyvet és kisétáltam az ajtón, le a sötét lépcsőházba ki a végtelenbe.
Szerettem az elborult ötleteket, nincs abban semmi rossz ha az ember tesz őrültségeket.
Beültem a kocsiba a hátizsákomat elhelyeztem az anyós ülésen, rápillantottam, elfordítottam a kulcsot aztán elhajtottam. Megcéloztam egy közeli vasút állomást, de csak elhajtottam mellette, továbbmentem. Hatalmas fákat pillantottam meg egy tóval, felette a hold ragyogott.Több sem kellett lehajtottam az útról, majd leállítottam a kocsi és kiszálltam miután a hátamra vettem a táskát.
Elkezdtem besétálni az erdőbe. Olyan nyugodt és csendes volt, nem úgy mint a filmekben, mikor belépsz éjszaka a rengetegbe és hullák teremnek előtted, valószínüleg te is úgy végzed. De ehelyett csak a baglyok hallatták a hangjukat, mély egyetértésben beszélgettek. Úgy egy pár méter után megpillantottam azt a bizonyos tavat, közelebb léptem hozzá és leültem a partjára, kezembe vettem a könyvet és a holdfénynél írni kezdtem, sokkal egyszerűbb volt így minden. Csak jöttek az emlékek, a szalag avató, a sok kirándulás, a rengeteg cikis dolog amin jót nevettünk és a titkok amik akkor komolynak tűntek, ma már jót nevetnénk rajtuk. Mind ez belefűzve egy történetbe. A kiadó azt mondta potenciálisan nagy lehetőséget lát a sztoriban, mikor elmeséltem neki.
Írtam és írtam, még azon nem kaptam magam hogy lassan reggel van. Becsuktam a könyvet bedobtam a ceruzával együtt a hátizsákba, a hátamra kaptam aztán elindultam szép lassan visszafelé. Kicsit nézelődtem még mikor zörejt hallottam, ha jól megfigyeltem talán lépteket a fűben. Kissé megfagyott bennem a vér, ösztönösen menekülni kezdtem.
Ekkor megbotlottam egy fatuskóban és orral a földre érkeztem, forró érzés öntötte el az orromat és folydogálni kezdett belőle a vér, kezemmel megtöröltem, a felkelő nap fényénél láttam ahogy csillog a vörös vér ujjaimon. Nagyon szédültem, de fel kellett állnom és beszállnom a kocsimba, egyúttal elhajtani, s hazamenni.
Lassan és bizonytalanul felálltam, fogtam az orrom, ez után a farzsebemhez nyúltam a telefonomért, viszont az már nem volt ott. Kétségbe estem! Aztán arra jutottam biztosan kiesett menekülés közben, de ha visszafutok megkeresni mi van ha tényleg van itt valaki?
Erőt vettem magamon, már majdnem kint voltam az erdőből, láttam a nagy fekete kocsimat, mégis úgy döntöttem visszafutok. Megfordultam és indultam volna vissza, abban a pillanatban felbőgött a motor, a kocsi reflektora elvakított és elhajtott vele valaki. Futottam utána de rá kellet jöjjek hogy kurvára rácsesztem, itt hagytak, ellopták a kocsimat és talán a telefonomat is.
Itt fogok meghalni!
Nos mit gondoltok?Írjátok meg kommentben, vagy esetleg azt, hogy szerintetek mi fog történni a folytatásban. Nemsokára létrehozok chatet is hogy tudjatok beszélgetni,vagy kérdezni :)
